Pszicho 2

2011. ápr. 16.

Álomfejtés

Bár nem terveztem, de mégiscsak írok valamennyit az álom értelmezéséről. Ugyanis néhányan kedvesen megpróbálkoztak vele, és nagyobbrészt jó ötleteket mondtak. De a fő különbség az ő értelmezésük és az enyém között az, hogy az enyém nagyon prózai, majdnemhogy unalmas: az előtte lévő egy-két nap élményeire épül.

Noha azt írtam, hogy az álomélmény 5-10 álmodott tudattartalomra épül, az általam leírt sokkal több elemet tartalmaz (bár de nem számolok be mindegyikről). Ugyanis az álomélmény kialakításakor, már félig éber állapotban, beletettem egy csomó mindent, hogy elfogadható sztori kerekedjen ki. Akkor hát lássuk:

Szibériában1 vitorlázunk2, egy tengeri kikötőben3, valamit szerelni kell, közben megbillen a hajó, és bejön a víz. Nem aggódom, nem fogunk elsüllyedni, de így nem lehet szerelni. Mondom a barátomnak4, hogy ne üljön benne hajóban (kicsi a hajó, mint egy túrakajak5), mert amíg el van süllyedve, nem tudjuk megszerelni. De nem látom őt, elkezdem keresni, a víz alatt is, és nem találom. Talán kiúszott? Közel vagyunk a parthoz, remélem, hogy ott meglesz.
1 Elalvás előtt nem sokkal képeket nézegettem a Goggle Earthben Észak-Szibériáról
2 Mostanában írtam egy bejegyzést a balatoni votorlázásról
3 Gyikszon, a Jenyiszej torkolatánál
4 Valóságos személy, nemrég említettem egy közös munkánkat egy kollégával folytatott beszélgetésben
5 Nemrég videókat néztem a Youtube-on vadvízi kajakozásról

Felébredek az álomból, na jó, akkor nem volt semmi baj. Ott vagyunk a parton, a szibériai kikötőben, nagy társasággal, egy barna színű fa mólón lévő nyitott oldalú építményben6, és ott van a barátom is. El akarom mondani neki, hogy mit álmodtam, de észreveszem, hogy a barátom úgy néz ki, mint én. Sőt, az pont én vagyok, frissen vágott tüsi hajjal7. De alacsonyabb a valóságosnál, és kövérebb, úgy, mint én régebben. Most akkor én mentem össze, vagy a barátom, akinek a szemével nézem magamat, lett magasabb? És kinek a hangján beszélek? Nevetve kérdezem erről a barátomat (aki az én testemben van), közben megvakarom a fejem (azaz a barátomét), és kezemben marad a haj egy része. Göndör, őszes haj8. Rájövök, hogy ez színházi kellékhaj9, de ez még nem oldotta meg a problémát, hogy nem vagyok a saját testemben. Viccesnek találom a helyzetet.
6 Konkrét fotó valamelyik észak-szibériai folyami kikötőből
7 Nemrég vágattam hajat, és utána alaposan megnéztem tükörben, és viccesnek találtam
8 Az enyém, 15 évvel ezelőttről, akkoriban sokkal hosszabb volt, és magam vágtam
9 Nemrégiben felléptünk parókában, és egy buliban is felvettük.

Felébredek az álomból, na jó, ezzel a probléma megoldódott. Ott vagyok az Egyetemen10, valószínűleg valahol Szibériában, de legalábbis Oroszországban11. Az Egyetem belül zegzugos12. Valamilyen rendezvényre igyekszem, örülök, hogy nem vizsgára13: öregdiák vagyok, végeztem már. A rendezvényen ott lesz egy barátnőm is14. Az a fal, a folyosó végén, ahonnan az utolsó, már sötédedő fehér lakk festésű ajtó nyílik15, ferde, nem derékszögű a folyosó falának irányára. Sok papír lóg rajta, amik egymáshoz vannak tűzve. Amint kinyílik az ajtó, az összes papír lebegni kezd a huzatban, mint egy zászló. Egy vörös hajú idősebb tanárnő16 néz ki rajta, és mond valamit egy mögöttem lévő kollégának. Én közben elfelejtettem, hogy milyen rendezvényre igyekszem, de ő kedvesen beinvitál, hogy ott lesz az bent, látom is a terem ajtaját a tanszék belsejében. Belül a terem ugyanolyan színű, mint a kikötői móló fája, nagyon barátságos17. Sokan vannak bent, túl kicsi iskolai padoknál18, vagyis inkább a padok tetején ülnek. Valamit mutatnak a tévében, egy régi készüléken19. Próbálom nézni, de rosszul látom az előttem lévőktől. Rájövök, hogy egy régi álmomat nézzük20. Kisgyerekek, 7-8 évesek, kimennek egy házból a szép zöld gyepre, fák alá21,22, és az egyik egyik egy aranyos, huncut kislány, vörös hajú23, és van köztük egy kisfiú, azt hiszem, az én vagyok, és tudom, hogy fog valamit mondani a kislánynak. Közelről mutatja a kép a fiút meg a lányt egy fa tövénél, de már sokkal idősebbek, 14-15 évesek, és a lány szép nyúlánk, fekete hajú, kreol bőrű24. Na, hogy lesz ebből az én álmom? kérdezem magamban, és felébredek.
10 ELTE TTK, Múzeum körút, a 70-es és 80-as évek fordulója
11 Nemrég olvastam egy novelláskötetet egy orosz írónőtől, sok egyetemi tanár és egyetemista szerepel benne
12 Gyakori álomélmény, rendszerint, mint most is, kellemes, barátságos
13 Nemrég kétszer is beszélgettem vizsgaélményekről
14 Valóságos személy, nemrég láttam új fotóit, és írtam is neki
15 Egy valóságos ajtó a Múzeum körútról
16 Egy szimpatikus szereplő az említett novelláskötetből
17 Gyakori álomélmény, több kellemes élményen alapul
18 Fotó Szibériából
19 Nagyszüleim tévéje, nemrég idéződött fel az emléke egy régi tévéműsor kapcsán
20 Nem egy régi álmomat nézzük; azt hiszem, hogy az álomélmény többszörösségének élménye szűrődött be magának az álom sztorijának a kialakításába
21 Nagyon élvezem a szép zöld parkokat mostanában, tavasszal
22 Egy valóságos park, ahol a kollégáimmal az árnyékban heverésztünk, és több fotót is készítettem róluk
23 Egy valóságos hölgy valóságos haja; nemrég idéztem fel egy beszélgetésben
24 Két valóságos személyre utal, ma már mindketten huszonévesek; az egyiknek a mamája egy barátnőm, a papája arab, a másik kislányt gyakran láttam a buszon, mamája magyar, papája afrikai

Na ennyi.