Könyv 2.

2011. márc. 18.

Krysztof Varga: Turulpörkölt

Ezt a könyvet kötelező olvasmánnyá tenném, ha bármit azzá tehetnék, és ezzel nem riasztanám el a potenciális olvasókat. Szóval minden hazánkfiának érdemes lenne elolvasnia, mégha a szerző, egy félig magyar származású, és magyarul jól beszélő lengyel író a lengyel olvasóknak szánta is.

Barátságos, keserű és humoros helyzetjelentés Magyarországról. Vezérmotívuma, a címnek megfelelően, a turul és a zsíros, laktató magyar koszt. A turul, ami a nemzeti romantika idején Magyarország jelképe lett, majd pedig a Milleniumé, Trianon óta pedig Nagy-Magyarországé, azaz a nosztalgiáé és a vereségé. A zsíros étel pedig lustává és tehetetlenné tesz. Vereségtudat, nosztalgia és tehetetlenség: szorosan összetartoznak, és szorosan hozzátartoznak Magyarországhoz.

Persze létezik egy másik Magyarország is: a márciusi ifjak, az 56-osok, Bartók Béla, Szentgyörgyi Albert és Weöres Sándor Magyarországa. És ez az az ország, ahol kubai tanároktól salsát lehet tanulni. Én ebben az országban érzem otthon magam, de a másik itt van körülöttem, sőt, a csontjaimban és a zsigereimben is.

Egy dologgal adós marad a könyv: a kiút felvillantásával. Hát persze, szegény lengyel író nem ismeri ahhoz eléggé az országot. Én sem. Csak reménykedem, hogy az én Magyaroszágom is túlél valahogy.

Jelenlegi, óriási demokratikus többséggel megválasztott és továbbra is többségi támogatást élvező Horthy-Kádár stílusú kormányunk idején még egy fokkal időszerűbb a könyv, mint megírása idején, pár évvel ezelőtt.