Nyelvelés

2011. ápr. 6.

A macska fel van mászva a fára

Egy kedves olvasóm kifogásolta az egyik írásban az "egész világon el van terjedve" szerkezetet. Ez jó apropó arra, hogy kiöntsem lelkemet a nyelvi babonák és általában a normatív (előíró) nyelvészkedéssel kapcsolatban. Az alábbi mély eszmefuttatásnak a fő forrása Szepesi Gyula: Nyelvi babonák c. könyve. Ennek első fejezete mint állatorvosi lovat mutatja be a "meg van csinálva" szerkezet germanizmus mivoltának babonáját.

Tehát: Egy szerkezet akkor "idegenizmus", ha 1. nincs előzménye a magyar nyelvben, pl. nincs meg a régiségben; 2. kiváló íróink-költőink nem élnek vele; 3. népköltészetünkben nincs meg; 4. nyelvészeink, azaz hivatalból a legtudatosabb nyelvhasználók, nem használják; 5. megvan egy idegen átadó nyelvben. Akkor lássuk a "meg van csinálva" szerkezetet: 1. Ez a szerkezet finnugor eredetű, jelen formájában a magyar nyelvben alakult ki, finnugor elemekből. Más finnugor nyelvekben is megtalálható, és részben azonos, részben más elemekből képződött. Előzményei a legkorábbi nyelvemlékek óta adatolhatók. 2. Kiváló íróink-költőink élnek vele. 3. Népköltészetünkben a legkorábbi gyűjtemények óta adatolható. 4. Nyelvészeink mindig is éltek vele, még azok is, akik tudatosan kerülni próbálták. 5. A németből, csakúgy mint az összes indogermán nyelvből, hiányzik. Az "es ist gemacht" az jelenti, hogy "ez megcsinált". Így persze elég ronda, noha nem hibás, ezért inkább úgy érdemes fordítani, hogy "ez meg van csinálva". Úgy is lehet fordítani, hogy "ezt megcsinálták", de akkor távolabbra kerülünk az eredeti értelmétől. Meg kell jegyezni, hogy attól még, hogy megvan egy szerkezet egy idegen nyelvben, nem jelent a használata idegenszerűséget.

Ez a babona nagyon régi, már Arany János is cáfolta, és az 1900-as évek elejére a nyelvész szakma végére is járt a dolognak, összehasonlító alaktannal és egyéb praktikákkal. Magukra valamit adó nyelvészek, némi utóvédharcot követően, azóta felhagytak a terjesztésével. Nem így az oskolamesterek. Az általános iskolától a szülőkön-barátokon keresztül a főnökökig sokan sokhelyütt terjesztik ezt a babonát, rombolva vele a nyelvhasználatot. A nyelvi babona ugyanis elbizonytalanítja a nyelvhasználót, azt a hamis képzetet keltve, hogy a nyelvhasználó nem jól beszél az anyanyelvén. Márpedig a nyelvhasználó, hogyha gyermekkora óta az anyanyelvi közösségében az anyanyelvét használja, akkor definíció szerűen jól használja az anyanyelvét.

Temészetesen szükség van az anyanyelv ápolására, elsősorban úgy, hogy sokat és értelmesen beszélünk a gyerekekkel, jó könyveket ajánlunk magunknak-másoknak olvasásra, jó színdarabokat és filmeket nézünk meg, jó szövegeket jó színészekkel mondatunk el, és cifrán káromkodunk, ha "maximum íz, no cukor" reklámmal találkozunk. De nem csak a "meg van csinálva" alak nem hibás, hanem az "elmentem Csehbe" és "a Jóskát mi szeressük" kifejezések sem! Ez utóbbi kettő ugyan éppenséggel nem része a mai magyar művelt köznyelvnek, de része az anyanyelvnek, tájnyelvi-rétegnyelvi változatok. Azok is tökéletesen értik, akik nem használják. Ha írásban ki is gyomláljuk ezeket az alakokat, akkor nem azért tesszük, mert hibásak, hanem azért, mert írásban jobban követjük a köznyelvi normát, mint beszédben. A köznyelv pedig csak az egyik rétege az anyanyelvnek. És a "meg van csinálva" benne van.