Nyelvelés

2012. febr. 3.

Szavak innen és onnan

Egy ízben megjegyeztem egy kollégámnak (mindketten biológus végzettségű tudományos kutatók vagyunk), hogy az azeri városnevek végződhetnek -kert szóval, és kíváncsi vagyok, hogy vajon rokona-e ez a magyar kert szónak, márcsak azért is, mert gyanús a magyar kert és az angol garden (német: Garten, latin: hortus) közötti hasonlóság. Hogyne! csillant fel a szeme. A magyar kerül, kör, a latin cor (szív), azeri -kert, és még megannyi hasonló szó a mongoltól és japántól a törökön át az indo-európai nyelvekig mind ugyannak a k.r- tőnek a leszármazottja. Nagyon megörültem, hogy ilyen érdekes dolgot hallottam, és hogy mennyivel okosabb lettem. Nem sokkal később lelkesen el is meséltem valakinek.

(Azóta tudom: örmény városnevek végződnek a -kert szóval. Nem mindegy. Az örmények és azeriek nemrég háborúztak egymással, és ma is csak tűzszünet van köztük, nem békeszerződés.)

Pár hónap múlván, tanulmányozván egyes népek, törzsek történetét, leginkább a honfoglaló magyarokét, gyanússá vált ez a túl sok nyelvben megjelenő azonos eredet. Nosza, járjunk utána! Mi sem egyszerűbb, az interneten található elég etimológiai szótár. Az indo-európai szavakhoz az angol Online Etymology Dictionary-t használtam, a magyarokhoz a Tótfalusi féle Magyar Etimológiai Nagyszótárt. (N.B. Azért nem idézem a Wiktionary-t, mert az nem elég homogén: összefüggő etimológiájú szavakat más-más nyelvész kissé eltérő módon tárgyal.)

A talált definíciók, rövidítve:

heart
Old English heorte 'heart; breast, soul, spirit, will, desire; courage; mind, intellect,' from Proto-Germanic *khertan- from Proto-Indo-European *kerd- 'heart' (cf. Greek kardia, Latin cor, Russian serdce)

(A *szó szabályos hangváltozások alapján rekonstruált, azaz élő vagy írott holt nyelvből nem ismeretes szót jelent.)

yard
Old English geard 'enclosure, garden, court, house, yard,' from Proto-Germanic *garda from Proto-Indo-European *gharto-, from base *gher- 'to grasp, enclose' (cf. Latin hortus 'garden,' Greek khortos 'pasture,' Russian gorod, -grad 'town').

kerül
A szócsalád ker- töve ősi finnugor örökség: vogul ker- 'körüljár', osztják keri 'megfordul', finn kierä, észt keer 'tekergőző', észt keerima 'forog', lapp gierre 'teker'.

körül
Az alapszó ősi örökség a finnugor korból: zürjén kor 'abroncs, gyűrű', votják kuri 'gyűrű', finn keri 'környék, kerület', észt keri 'kis kerék'.

Az örmény -kert szóra nem találtam megbízható levezetést. Viszont a cor és garden nem közös eredetű, mégha a két alapszó tényleg nagyon hasonló. Ennél sokkal meglepőbb, hogy a hasonló alakú és jelentésű ker- és kör- szótőnek teljesen különböző az etimológiája. Nem csodálkoznék, ha lenne olyan nyelvész, aki szerint az uráli alapszavuk azonos.

Az viszont nyilvánvaló, hogy a cor, gard-, ker-, kör- nem ugyannak az alapszónak a származéka. Akkor vajon honnan ered ez az elképzelés? Némi internetes keresés, pl. a "cor kör" index-kombináció elvezet minket olyan honlapokhoz, ahol az úgynevett gyökrendszerről olvashatunk, pl. Badiny Jós Ferenc előadasok. A k.r a példaként felhozott gyök. Származéka többek között a kurd és a Kárpátok szó. Ennek az irányzatnak a kidolgozója, vagy legalábbis meghatározó egyénisége Badinyi Jós Ferenc, aki a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetem sumerológia professzora volt. Ez a professzorság nekem kicsit gyanús, ugyanis Badinyi Jós Ferencnek sem nyelvészeti, sem történészi képzettsége nem volt, legmagasabb iskolája tüzér- és repülőtiszti képzés a Ludovikán, és némi tanulmányok a Műegyetemen. Tiszti kinevezésről vagy diplomáról nem szól a fáma. A honlap szerint "a sumír-magyar nyelvazonosság hirdetője és bizonyítója".

A sumér-magyar nyelvrokonság tana hírhedt "délibábos" áltudomány. Most találkoztam először olyan szöveggel, ami teljes komolysággal ezt hirdette. Az idézett honlapról, és még két megnézett másikról is, ordít a dilettantizmus.

Elgondoltatott a kollégám ilyen, áltudományt elfogadó véleménye. Persze sem ő, sem én nem vagyunk nyelvészek. De ha valamire megtanít a tudomány tanulása és művelése, akkor az az áltudomány felismerése. Ez az érzék korántsem becsaphatatlan, különösen távoli tudományterületen, mint biológusoknak a nyelvészet. De égbekiáltó ökörség felismerésére megbízhatóan alkalmas.

Ráadásul, amint azt a honlap is hangsúlyozza, a "gyökrendszer" ellentmond a hivatalos nyelvtudománynak. Márpedig a tudósfajzat ugyan roppant szkeptikus, de jobb híján elfogadja más tudományág széles körben elfogadott állításait, elméleteit. (A sajátjával más a viszonya.) Nem mintha azt hinné, hogy a tudomány tévedhetetlen. Hanem azért, mert tudja, hogy nincs még egy olyan területe az emberi kultúrának, ahol annyira alaposan megcsócsálnak-megbírálnak egy állítást, hát még egy elméletet, mint a tudomány. Nem mintha nem lehetne leközölni egy téves vagy hamis eredményt bemutató cikket egy jó tudományos újságban. Nemrég egy kutató orvos egész pályafutásáról kiderült, hogy hamis. De kiderült. Mert az eredményeit nem sikerült másoknak megismételniük.

A nyelvészet tudomány. Jó nehéz, és a szaknyelvét a laikus ugyanúgy nem érti, mint teszem azt a kémiáét. Az etimológiával, nyelvek hasonlóságával, csoportosításával foglalkozó nyelvészek gyakran 10-15 nyelven beszélnek, és még egyszer annyit olvasnak. És hozzá a nyelvtörő szakirodalmat, kulturális antropológiát, történelmet, és megannyi mást. Hol jövök én ahhoz, hogy megkérdőjelezzem azokat az állításokat, elméleteket, amiket ők egymás között megkérdőjeleztek, megvitattak, és elfogadtak?

A tudományos állítások, elméletek nem tévedhetetlenek, és a jövőben meg is változhatnak. De ez a legjobb rendelkezésre álló tudásunk. Ezért írtam feljebb, hogy "jobb híján" elfogadom. És azért hiszek az internetes etimológiai szótáraknak, mert látom rajtuk, hogy tudományos eredményeken alapulnak.

Egy kis kitérő. A XX. sz. eleji fizikai forradalom felforgatta a világról alkotott tudásunkat. De a klasszikus mechanika és az elektromágnessesség maxwelli elmélete ma is érvényes, csak éppen közepes méretű és tömegű, egymáshoz képest lassan mozgó tárgyakra alkalmazható közelítései lettek a speciális relativitáselméletnek, ami a nagy sebességekre is alkalmazható, az általános relativitáselméletnek, ami a nagy tömegekre és méretekre is alkalmazható, és a részecskefizikának, ami a kis méretekre és tömegekre is alkalmazható.

Mi a baj akkor a hivatalos nyelvészettel? Nem vagyok naiv, tudom, hogy sokan nem fogadják el a magyar nyelv finnugor eredetének elméletét, és még többet tudtam meg erről Sándor Klára Nyelvrokonság és hunhagyomány című könyvéből. Legnagyobb baja ennek az elméletnek, hogy a hun vagy türk eredet mítoszával ellentétben nem elég előkelő. Hogy jön egy halszagú lapp az Isten Ostorához?! És maga a finnugrisztika, vagyis az összehasonlító filológia is ludas, mert a "nyelvrokonság", "nyelvek családfája" kifejezések az egy csoportba tartozó nyelveket beszélő népek közös biológiai leszármazását is sugallja, noha ezt az elvet a tudomány már régen meghaladta. (Nyilván nem sokan gondolják, hogy az egyaránt újlatin nyelvet beszélő románok és portugálok közeli rokonok lennének.) Nekem Sándor Klára könyvének elolvasása előtt is teljesen világos volt, hogy a honfoglaló magyarok keleti nagyállattartó nomádok voltak, mint a többi sztyeppei indo-európai és türk nép, és ugyanakkor többségükben finnugor nyelvűek, annyira, hogy ez a nyelv vált uralkodóvá a Kárpát-medencében.

Ellentmondás? Ha mindkét tényt elfogadjuk, akkor feltételezzük, hogy nincs köztük ellentmondás, és ha látszólag van, akkor az fel kell oldani. A történettudomány és a nyelvészet, kultúrtörténettel, folklorisztikával és egyéb segédtudományokkal felvértezve, kínál is feloldást. És ehhez a tudáshoz hozzá lehet jutni, ha valakit érdekel. De az iskolának is feladata, hogy határozottabban felhívja a figyelmet a látszólagos ellentmondásra és feloldására. Hogy ugyan nem Attila népéből származtak a magyarok, de az eredetmítosz értelmezéséhez ismernünk kell a mítosz és valóság viszonyát. Hogy ez a mítosz sok történelmi hagyományt kifejez, különösen a többi mítosszal (csodaszarvas, Hunor és Magor, stb.) együtt. Hogy a keleti nomád népek nem voltak etnikailag egységesek, és még a kortársakat is összezavarta a sokszínűség, pl. a Dzsingisz kán unokája vezette mongol inváziót mi is tatárjárásnak hívjuk, mert a tatárok voltak az elővéd. És így tovább, és így tovább.

A kollégám nacionalista. Ideológiai elkötelezettsége olyan erős, hogy tudományos képzettsége ellenére is hinni képes egy Badányi-féle zavaros fejű dilettánsnak. Az erős ideológiai korlát szűkíti a látókört, megnehezíti a tisztán látást. Jó példa erre az, hogy a keresztények-muzulmánok-zsidók tekintélyes része (Amerikában és az iszlám világban a többsége) nem képes elfogadni a darwini evolúciót. Iszonyú sokat vesztenek vele! Mint kollégám is a saját nézeteivel. Az igazság annyival érdekesebb, izgalmasabb. sokrétűbb! Ha tudná, hogy én mit élvezkedek, csámcsogok az etimológián! Hogy milyen izgalmas, és mennyi felfedezést ígér még a történelem!