Régi kubai zene — zenészek, cédék, válogatások

2009. dec. 3

Többször is írom majd egyes előadóknál, szerzőknél, hogy zenéiket a mai együttesek is játszák. De ha nem is jegyzem meg, ez általában igaz a régi kubai zenére — a régi kubai zene ma is élő, ma is inspiráló. Persze a fiatalok, főleg a havannaiak, a mai zenét szeretik, leginkább a reggaetont és a latin diszkó zenét, a jobb táncosok a timbát is, de ahogy idősödnek, rákapnak a hagyományos zenére.

Van egy óriási különbség a magyar és a kubai hagyományos populáris zene megítélése között. Kubának nem volt Bartókja és Kodálya, vagy ha volt, nem figyeltek rájuk eléggé. Nem osztályozzák ugyanis a populáris zenét úgy, hogy ez értékes, "csak tiszta forrásból", az meg értéktelen. Ennek az a következménye, hogy a legjobb zeneszerzők, költők, zenészek járultak hozzá a populáris zene minőségéhez. A kubaiak tudják, hogy két fontos szempont van a populáris zene megítélésénél: jó-e hallgatni, és jó-e táncolni rá. És ha az egyik már bejön, akkor az jó. Ha mindkettő, mint általában, akkor még jobb.

A régi együttesek mellett teljesen maiakat, sőt jazzes zenét játszó moderneket is említek, ha sok régi stílusú zenét játszanak, vagy régi stílusban lehet táncolni a zenéjükre.

A leírások, kommentárok egy csomó részletet elárulnak a kubai populáris zene történetéből, de nem törekedtem teljességre. Egy másik helyen írok a kubai kultúra sokszínűségéről, az csak hozzátesz egy kicsit a háttérhez. A weben magyarul Szőnyi Levente fordításában találtam a legrészletesebb kubai tánctörténetet, Hernando Calvo Ospina könyve nyomán. A legjobb forrás Bíró Zoli élőszóban, vagy ha ő nem hozzáférhető, a könyve. És ajánlom a Wikipediát, mind az angolt, mind a spanyolt. De az angol klasszisokkal jobb.

Aki általában vadászik a kubai régi zenére, két kiadónál talál meg belőle a legtöbbet. Az egyik a nagy kubai állami zenei kiadó, az Egrem. Sajnos ez a kiadó politikailag szelektál, azok az előadók, akik a forradalom után kint maradtak külföldön vagy kimentek, és Castro-ellenes nyilatkozatokat tettek, kimaradnak a repertoárból. A másik, kifejezetten tematikus kiadó vagy sorozat a Tumbao Cuban Classics. Minden darabja nagyon jó, leírásokkal kiegészítve. Én is többet idézek közülük.

Az cédék címénél a link olyan ismertetőkre mutat, ahol legalább a számok címei megvannak. Egy csomó cédét csak azért választottam, mert jó ismertető és/vagy sok szám címe van a lapon. A sorrend: először a két legnagyobb kedvenc, aztán előadók abécésorrendben, végül tematikus válogatások.

Arsenio Rodríguez - El alma de Cuba - 2008

Arsenio (1911-70) a kubai zene egyik legnagyobb alakja, zeneszerző, zenekarvezető és tres gitáros. Fiatalon baleset következtében megvakult, beceneve El ciego maravilloso, a csodálatos vak. Ő találta ki a tiszta montunót, ami nem sonnal kezdődik. (Az ismertetőben azt írják, hogy a son montunót találta ki, de az marhaság, az már korábban megvolt.) A nagy mambo, cha cha chá és pachanga zeneszerzők közé is tartozik, és rengeteg finom zenei újítása volt. Egyik legjellemzőbb stílusa a dallamkísérettel ellátott guaguancó. Nem volt mindig sikeres, mert a zenéje nem feltétlenül kellemes, hanem komolyabb, mint a slágerek. Ez a cdsorozat nincs meg nekem, de a számok közül sok igen, meg még egy csomó más. Ma is minden nagy zenész játszik Arsenio számokat. Egy pár fő kedvenc:

  • Mujeres enamórenme, Nők, szeressetek belém.
  • El reloj de pastora, pásztorlány, add nekem a karórádat, egy nonszensz spanyol dalocska feldolgozása.
  • Llévatelo todo, vígyél el minden rosszat a tengerbe.
  • Los Sitios aceré (guaguancó), menjünk Los Sitiosba, az egy erősen fekete barrio Havannában, híresen jó rumba táncosokkal.
  • Dundunbanza, egy csodálatos guaguancó son.
  • Bésame aquí (cha cha chá), Csókolj meg itt.
  • Mamí me gustó (cha cha chá), az amit tettél velem mami, az nagyon tetszett.
  • Vistagacha, arról szól, hogy mindent szeret, de nem tudja megenni a vistagachát. Hogy az micsoda, nem találtam meg sehol a szótárakban meg a weben.

Beny Moré - Grabaciones completas 1953-60 - 2003

A kubai zene óriása, énekes, gitáros, zeneszerző és zenekarvezető (1919-1963). Viszonylag fiatalon halt meg rákban. Mindenben óriási volt: bolero, afro, son, son montuno, mambo, cha cha chá, falusi stílusok, stb. A legnagyobbak között ő a legnagyobb énekes. És kitűnő táncos is volt. Ez a cédésorozat sincs meg nekem, de a legtöbb szám igen, és a legtöbb korábbi is. Az ő számait is játszák máig. A legnagyobb kedvencek közül néhány:

  • Mata siguaraya (son nontuno), arról szól, hogy a siguaraya fát csak engedéllyel (ti. santero engedélyével) lehet kivágni, de ő kivághatja.
  • Bonito y sabroso (mambo), a mexikóiak (majdnem) olyan szépen és finoman mambóznak, mint a kubaiak. Abból a korszakából való, amikor Pérez Prado, a legnagyobb (és sokak szerint az első) mambo zeneszerző zenekarában énekelt Mexikóban.
  • La vida es un sueño (bolero), az élet egy álom, minden tovaszáll, és a végén benyújtják a számlát. Ilyen magyarnótától kiakadok, de kubaiban imádom.
  • Dolor y perdón (bolero), fájdalom és bocsánat.
  • De la rumba al cha cha chá. Elképesztő szám, mert a legvadabb rumba és a legfinomabb cha cha chá váltakozik benne
  • Santa Isabel de Las Lajas (cha cha chá vagy son cha), a szülőhelyéről szól.
  • Maracaibo oriental (afro), örömtánc.
  • Que bueno baila usted (montuno), milyen jól táncol ön! Eszméletlenül lehet rá táncolni.

Abelardo Barroso - Tiene sabor - 1992

Híres énekes volt, nagyjából minden nagy zenekarban megfordult a 20-az évektől, többek között a son stílus első nagy zenekaraiban, mint a Sexteto Habanero, a Sexteto Nacional és a Sexteto Boloña. Idősebb korában az Orquesta Sensaciónt esősítette, mint ezen a cédén. Minden szám kedvencem. A Tiene sabor különösen pikáns, arról szól, hogy chupa la caña, negra, tiene sabor, szopjad a cukornádat, negra, fínom az íze.

Afro-Cuban All Stars - A toda Cuba le gusta - 1997

Ez tényleg nagyjából all-stars csapat, ők játszottak a Buena Vista Social Club filmben. Az együttes vezetője, Juan de Marcos, az egyik legnagyobb élő zenésze Kubának, de persze nem olyan népszerű, mint a reggaeton és timbaegyüttesek sztárjai. Nagyon sok különböző hagyományos stílust játszanak. Csak jó számaik vannak. Erre a lemezre, meg bármelyik többbire, egy táncfőiskolát lehet alapozni.

Asere - Cuban soul - 1998

Modern csapat, nagyon képzettek, jazz-t is játszanak. Kedvencem erről a cd-ről a La flor y la hoja seca, halál romantikus, arról szól, hogy a száraz levél hiába szerelmes a virágba. De hogy, hogy nem, előfordul benne az a sor, hogy que si los muertos vuelven de nuevo, hogy bárcsak visszatérnének a halottak, hogy együtt lehessünk a nagy zenészekkel.

Barbarito Diez - Con Orquesta Antonio María Romeu - 1992

Főleg boleróiról híres. A De Paris un caballero egy havannai hajléktalanról szól, aki ugyan nem volt párizsi, hanem spanyol, de jellegzetes alakja volt Havannának a 20-as évek végétől a 70-es évek elejéig. Sovány ember, mindig fekete kabátban, és nagyon udvarias beszédű. Szobra van Ó-Havannában, a fiatal lányok megsimogatják az ujját, ami ettől fénylik.

Celia Cruz - Boleros eternos - 2003, The Best of - 2000

A kubai zene nagyasszonya, a salsa egyik alapítója. mindent énekelt, és mindent a legjobban a bolerótól a rumbán keresztül a salsáig. Nekem leginkább a régi, a salsa előtti számai tetszenek, amikor a Sonora Matancera énekesnője volt. A forradalom után határozottan Castro-ellenes lett, így Kubában kevésbé becsülik, mint megérdemelné, de játszák azokat régi a számokat, amik a slágerei voltak. Félelmetes vitalitása volt, halála előtt pár hónappal adtak a tiszteletére egy koncertet, ott mosolygott és nevetett végig, halálos betegen, fogadta a búcsúpuszikat, terjesztette a jókedvet, mint egész életében. Néhány nagy kedvenc:

  • Tuya y más que tuya (bolero). Rafináltan egyszerű szám, egy csodálatos zongoraszólóval, ami síma akkordfelbontásokból áll.
  • Bajo la luna (son). A Counterpoint cédén van rajta, máshol nem találtam. Nekem zavarbaejtő szám, noha nem értem mindenhol a szöveget. Nosztalgikus és gunyoros.
  • Me voy a Pinar del Río (son)
  • Toro mata (son), levágták a bikát, holnap húst eszünk!
  • Bolero, bolero, ez már a kései korszakából, családalapító szám.
  • Bemba colorá (guaguancó chá), a fekete nő vastag vörös ajka.
  • La negra tiene tumbao (samba), a fekete csajnak van egy ritmikus járása. Pont arról szól, ami a címe.

Celina González - Grandes éxitos - 2008

A falusi stílusok (guajira, zapateo, punto cubano, stb.) nagy énekese, de minden mást is tud. A hangképzése kicsit emlékeztet az operaénekesnőkére, ami néha zavar, nem illik a falusi stílusokhoz. Néhány jellemző száma:

  • Que viva Changó. Changó yoruba orisha, azaz isten, férfi, de vannak női attribútumai is, és a kubai santeríában Santa Bárbarával azonosították. Érdemes a számot összehasonlítani az NG La Bandáéval.
  • Aguacero, aguacerito. Záporeső, záporocska. 3/4-es ütemű, ilyen is van Kubában. Emlékeztet a venezuelai népdalokra, az a gyanúm, hogy azért, mert az.
  • Guajira linda, szép guajira. Ez parasztlányt is jelent, meg a stílust is, itt az utóbbit.

Compay Segundo - Gracias Compay - 2003

Francisco Repilado, nem rég halt meg, öregen a Buana Vista Social Club film és projekt sztárja lett. Világéletében segundo volt, azaz második énekes. A hagyományos stílusokban nagy szerepe volt a segundónak. de a Duets című cédé jól mutatja, hogy mindenkivel és különböző stílusokban is milyen jól énekelt. Sokáig Lorenzo Hierrezuelo társa volt a Dúo los Compadresban. Emellett jó zeneszerző, az ő száma a Chan Chan.

Cuarteto Caney - Perfidia (1938-41) - 2004

A Cuarteto, Sexteto és Conjunto Caney, valamint Conjunto Caney de Cuba fontos zenekar, a 30-es évektől a 70-as évekig, főképp az USÁ-ban. A forradalom után kettévált, ezért az egyik "de Cuba" lett. A Perfidia cédé úgy jó, ahogy van, de nemcsak Cuarteto, hanem Sexteto is játszik rajta. A Conjunto Caney de Cuba számai közül azok tetszenek, amiken Caridad Hierrezuelo vagy Caridad Cuervo énekel.

Cuarteto Machín - Échale salsita - 1994

Antonio Machín 1935-től Európában, főleg Madridban élt (1903-ban született), és az egyik legnépszerűbb spanyol zenész lett. Az európai számai alkalmazkodnak a klasszikus európai tánczenei stílushoz.
Az Échale salsita számai eredeti kubai, azaz newyorki felvételek, a 30-as évek elejéről, sonok és guarachák. (A guaracha vicces szövegű, kifiguráz valakit vagy valamit). Az Ilusión china egy kubai nőnek udvarló tisztességes (ez Kubában önmagában elég vicces) kínain élcelődik.

Cuní, Chappottín, Lilí - Tres señores de son - 1993

Arsenio Rodríguez tres gitáros, Félix Chappottín trombitás, Miguelito Cuní énekes és Lilí Martínez zongorista alapító tagjai a Conjunto Chappottínnak, majd Arsenio távozása után, 1950-től az együttes három sztárja. Chappottín a kubai zene legnagyobb trombitásának számít. Lilít szólói előtt la perla de Oriente, az orientei gyögyszemként szólítják meg. Általában sonokat játszanak, a lassúbbakra lehet chachacházni is. Az idézett cédé minden száma kitűnő, néhány ízelítőül:

  • Rompe saragüey. A szentekkel (az orisha isteneivel) nem szabad játszani, vagy ha igen, csak óvatosan
  • Cienfuegos tiene su guaguancó, Cienfuegosnak van már guaguancója. Szép lassú son. Ennek a számnak az egyik modern feldolgozására táncol a santiagói Mario és a cienfuegosi Madeline. Ott voltam Münchenben, láttam élőben.
  • Mentiras criollas. "Ez a son élénk ritmusú, jól lehet rá táncolni". Csak nehéz.
  • Contrólate, Kontrolláld magad. "Nincs velem semmi bajod, ha nem keresed." Ilyen agresszív szövegek is előfordulnak a sonokban.
  • Soy tiburon, cápa vagyok. "Ha a cápa fürdik, fröcsköl." Régi, tradícionális szám.

Dúo Los Compadres - Llegaron los compadres - 2000

Az 50-es évek közepétől Lorenzo Hierrezuelo (primo) és Francisco Repilado (segundo), majd a 60-as évektől a Hierrezuelo testvérek, Lorenzo és Reinaldo. Imádom ezt a csapatot. Mindig humoros, kedves, élénk.

  • Caña quemá. Az egyik korai példája a falusi sonnak. Ebben felsorolják a centralokat, a cukorgyárakat, amik körül a cukornádföldek vannak. Amikor felégetik a cukornádat, azért caña quemá, azaz égett cukronád, akkor rohammunkában le kell aratni, mert napokon belül elkezd csökkenni a nád cukortartalma. A számban megvan a tradícionális Sí señor ... Cómo no, igen uram ... hogyne válasz.
  • Cómo cambian los tiempos, hogy változnak az idők!
  • Rita la caimana, "hogy táncol Rita, a kajmán." "Bayamóban két olyan dolog van, ami Havannában nincs, az egyik a szép történelme, a másik Rita, a kajmán."

Eliades Ochoa - Se soltó un león - 1995

Énekes és gitáros, a guajira stílus mai vezéralakja, de minden sont játszik, meg egy csomó mást is. A guajira, a többnyire son szerkezetű falusi táncdal vált mára az idősebb fehér kubaiak kedvenc hagyományos stílusává, de voltam egy havannai koncertjén, ahol a hallgatóság többsége fiatal volt. Eliadesnek fontos szerepe volt a Buena Vista Social Club projektben, de nem a projekt felfedezettje. Számaiból könnyű tanulni, mert jól elkapható a ritmusuk, és Eliades nagyon érthetően énekel.

  • Sarandonga. Repilado száma, nagyon jó szöveggel, amit kicsit nehéz megfejteni, mert a szavai nincsnek benne semmilyen szótárban.
  • Caimán aé. A spanyolok elleni szabadságharc idején az ellenség megtévesztésére virágnyelven kellett beszélni, és így azt kérdezte valaki a buliban, hogy hol a krokodil, amikor az ellenségre gondolt. A kubai caimán az nem kajmán, hanem egy nagy és meglepően intelligens krokodil, ami a szárazföldön is veszélyes.
  • Pobre corazón (bolero son). A második rész refrénje: "Hová mész, finom és szép kubai lány, hozd el nekem a pálmaligetek mosolyát."

Familia Valera Miranda - Cuba - 1997

Santiagói családi vállalkozás. Hagyományos orientei zene, nagyon jó. Rengeteg lemezük van, sok ismétléssel és újrakiadással, de elég jó áttekintést nyújtanak az orintei sonról.

  • Tuna, Mayarí, Guantánamo. A cím és refrén ez a három orientei városnév. Emellett az egyik verszak arról szól, hogy leesett az aranygyűrű, és eltörte a tükröt, amiben nézem magamt, a másik arról, hogy tetszik a fekete szemed. Bizonyára van valami mély összefüggés.
  • Murió Valera en San Luis. Egy az egyben Mátészalka gyászba' van.
  • Que lindo Bayamo. Milyen szép, Bayamo, milyen szépek a bayamói nők. Valóban.

Farándula Santiaguera - Cuba de noche - 2006

Mai santiagói zenekar. Csupa ismert szám. Csak egy cédét hallottam tőlük, legalábbis ezen a néven, de az elég, hogy bekerüljön ebbe az összeállításba. Különösen tetszik a Chan Chan feldolgozásuk.

Faustino Oramas - El guayabero - 1996

A klasszikus trova nagy művésze, nemrég halt meg. Számait ma is játszák. A trova a son egyik előfutára, de Orientében máig élő maradt. Eredeiteg egy vagy két gitáros játszotta, később triók majd kisebb zenekarok. A son montuno son része gyakran egy trova. Faustino hangja nem a legszebb, de ezt a zenekari felállást nagyon szeretem. A számok meglepően monoton szerkezetűek, sok versszakkal és azonos refrénekkel, de valahogy mégis nagyon jók. Akik valóban értik a szöveget, nagyon viccesnek találják. Kedvencem Faustino nagy slágere, a Como baila Marieta és a Compositor confundido (összezavart zeneszerző). Meg a többi.

Gloria Estefan - Mi tierra - 1993

Az ismert popzenész 93-as latin cédéjével berobbant kubai zene világába, rögtön Grammy-díjjal. És nem salsát énekelt, hanem hagyományos kubai stílusokat, bolerót és sont, új szerzeményeket, nem egy közülük a sajátja. Azóta több latin cédéje jelent meg, részben hagyományos kubai stílusú számokkal. Legújabb kubai stílusú cédéjén a 90 millas (90 mérföld, Kuba és Florida távolsága) című számában ismét robbantott: életében először (és valószínűleg felmenői történetében először) afrót énekel, és azt is, mint a többi kubai számot, nagyon jól. Kubában hivatalosan ignorálják, mert Castro-ellenes (apja az elűzött diktátor, Batista testőre volt), de az emberek ismerik és szeretik a zenéjét, nem csak a hagyományos kubait, hanem még inkább a latin popot.

Grupo Changüí de Guantánamo - Bongó de monte - 2001

A changüi Kuba keleti csücskében, Guantánamo környékén alakult ki a XX. század elején, és a kubai mellett haiti gyökerei vannak. Nagyon afro. Guantánamóban és Santiagóban ma is élő tánczene, nehezebb táncolni mint a sont. Changüi stílusban lehet sont is és rumbát is játszani. Ezen a lemezen nincs son.

  • Hay un no se qué, van egy nem tudom mi, nem tudom miért. Tényleg ez a szövege! Erre táncolnak a fenti példában.

Habana Express - De Prado a Manrique - 2004

Mai zenekar. Egy kritikus azt írta a zenéjükről, hogy kicsit unalmas lightos jazz, de kocsiban hallgatva elmegy. Az én ízlésemnek viszont megfelelnek. Kedvencek:

  • Maikel y Juanita. Arról szól, hogy egy lány addig csábítgatja a srácot, amíg sikerül elcsavarnia a fejét, és ezzel tönkreteszi a srác házasságát. A következő lemezükön van a folytatása, El regresso, ami sláger lett.
  • De Prado a Manrique "A Pradótól a Manriquéig" (Havanna központjában) "csak 15 perc az út, szép lassan sétálva." Többek szerint (és én hajlamos vagyok egyérteni velük), ez egy szeretkezés leírása. Mint tudjuk, a kubai dalszöveg csak akkor nem kétértelmű, ha három.

Polo Montañez - Guajiro natural - 2000

Falusi zenész volt, és 47 éves korában, 2002-ben, éppen mikorra világsiker lett Un montón de estrellas c. száma, autóbaleset következtében meghalt. Saját számait énekelte, előbb egyedül, gitárkísérettel, barátoknak, ismerősöknek, majd alapított egy kis zenekart, "felfedezték", és elkezdődött nemzetközi karrierje. Kolumbiában, ahol egy idejig zenélt, előbb lett népszerű, mint Kubában. Nemcsak zenéjéért, hanem szerény, vonzó egyéniségéért is szerették.

Septeto Nacional de Ignacio Piñeiro - 1927-2002 - 1928-30 - 1935-1945

Ignacio Piñeiro (1888-1969) kulcssszerepet játszott a trova és a falusi fekete zene son montunóvá ötvözésében. Számait a mai timba zenekarok is látszák (meg mindenki más). Ő alapította a Sexteto majd Septeto Nacionalt. Nagybőgőn játszott, de sokkal fontosabb zenekarvezetői tevékenysége. Kiváló zeneszerző is volt. A Septeto nemzeti intézmény, még ma is megvan, a 90-es években halt ki belőle az utolsó alapító tag. Az átlagéletkoruk nem éri el a hetvenet sem, mert van köztük egy-két siheder. Nem sorolom fel a kedvenc számaimat tőlük (kb. 50), de a szerzeményei köztük vannak.

María Teresa Vera - The Cuban Legend - 1999

Piñeiro kortársa, a trova egyik legnagyobb művésze, gitáros, a Veinte años bolero (vagy trova) szerzője. Együtt zenélt Matamorosékkal, Repiladóval és Hierrezuelóval. Ő tanította Piñeirót nagybőgőzni, mikor Piñeiro, még a Sexteto Nacional előtt, María Teresa Sexteto Occidente nevű zenekarában játszott. Ennyi egy konzervatóriumtól sem lenne kevés.

Orquesta América - Vol. 1. Cha cha chá - 1997

Enrique Jorrín, az Orquesta América hegedűse és vezető zeneszerzője kísérletezte ki a cha cha chát a Niñón Mondejar vezette zenekarban. (A két nagyság közötti nézeteltérések szakításhoz is vezettek.) A táncosok a danzónhoz hasonlóan finom zenékre, de élénkebb táncra vágytak, és többen is próbálkoztak új ritmusokkal. Mint később kiderült, Jorrínnak sikerült megtalálnia az egyik megoldást az Engañadora ritmusával. Mondejar Silver Star című számában segítették is a táncosokat a "cha cha chá, cha cha chá, es un baile sin igual", "csacsacsa, csacsacsa, ez egy páratlan tánc" szöveggel, amit a táncosok úgy értettek, hogy az új tánc neve cha cha chá. És az is lett. Az együttes legnagyobb slágere, és egyben egy világságer, Rosendo Ruiz szerzeménye, a Rico Vacilón. A cha cha chá óriási népszerűsége ellenére sem lettek hűtlenek a danzónhoz.

Orquesta Aragón - Grandes éxitos - 2007

Aragón, egy nagybőgős alapította a zenekart, ami az 50-es években az Orquesta América nagy vetélytársa volt. Aragónék ritmus szekciója volt az erősebb, és sok sont is játszottak, de az América cha cha chái maradtak a népszerűbbek. Ma is van Orq. Aragón nevű zenekar, halovány visszfénye az eredetinek.

  • Reina Isabel (danzón). "Még Izabella kiránynő is a danzónt táncolja, mert ritmusa édes és finom." Az első, a danza rész az idősebbeknek ismerős, mert a tévé esti meséjének felvezető zenéje volt a 60-as években.

Orquesta América y Orquesta Aragón - Mano a mano - 1993

A nagy vetélytársak együtt, Kéz a kézben. Ezen a cédén megvannak az América legynagyobb cha cha chái, és Aragonék legszebb számai. Bevallom, nekem az Aragón tetszik jobban, nyilván mert sonokat is játszik, olyan ritmus szekcióval, ami a sonhoz kell. Az is igaz, hogy Aragónék számai sokkal újabbak, az Americával egykorú számaik ritmusa sokkal hasonlóbb azokéhoz.

  • Jardinero del amor (samba chá), a szerelem kertésze. Arról szól, hogy árad a folyó, jöjjön már a kertész, mert a kertecském nagyon nedves.
  • Los pescadores de Varadero (cha cha chá). indul a rákok húzása, Varaderó halászai!
  • El paso de Encarnación (guaracha son), az encarnacióni lépés. A szűk ruhájú partnerének mondja a párja, hogy válts lépést, mert elszakítod a ruhádat. Élénk szám, eszméletlen ritmusú, danzónos kezdéssel, és fantasztikus fuvolaszólóval.

Pancho Amat - De San Antonio a Maisí - 2000

Amat kortárs zenész, 1950-ben született, a tres gitár játékának nagy újítója. San Antonio Kuba nyugati végén, Maisí a keletin van, azaz a cím azt jelenti, hogy egész Kubában.

Peruchín - El marqués del marfil - 2ÓÓ5

Pedro Justiz, becenevén Peruchín, népszerű zongorista és zenekarvezető volt a XX. sz. közepén. Minden nagysággal játszott együtt, Beny Morétól Matamorosékig. Kedvenc számom a cédéről a Cara de cocodrilo. Politikailag inkorrekt cha cha chá. A szövege szerint "az anyósomnak krokodilarca van".

Rubén González - Chanchullo - 2000

A Buena Vista Social Club projekt újrafelfedezettje nemrég halt meg. Fiatalon együtt játszott a legnagyobbakkal, többek között Arsenióval, majd öreg korára ő lett a legnagyobb. Ennek a cédének minden száma mesterdarab.

Sexteto Aché - Cuba - 1993

Egylemezes matanzasi zenekar, annak ellenére, hogy a legjobb kritikákat kapták. Tagjai ma a világon szerteszéjjel játszanak. Vezetője az 5. szám szerzője, Joel Ojeda volt, a neve lemaradt az idézett weboldalról. Ez a cédé egy gyöngyszem. Tiszta és friss, hagyományos és jazzes, hallgatni való és táncolni való. Túl jó ahhoz, hogy népszerű legyen. Fő kedvencek:

  • Africana (son). Érdemes összehasonlítani a Sexteto Habanero eredeti verziójával.
  • El vendedor que no fia (guaracha). A megbízhatatlan gyümölcsárus. A vevő természetesen egy háziasszonyka.
  • El florero (son), a virágárus. "A kertemben van egy virágom neked."
  • Mi vecina (guaguancó), a szomszédasszony. Matanzas a guanguancó egyik szülőhazája (a másik Havanna).
  • Dónde andabas anoche (guaracha son). A cédé szerint "tradicional", máshol Ignacio Piñeiro szerzeményeként jegyzik, és guaguancó.
  • Conga matancrera.

Sexteto Habanero - Las raíces del son (1925-31) - 1992

Ez a zenekar vitte el a sont Orientéből Havannába. 1920-ban alakult, hét évvel megelőzve a Sexteto Nacionalt. Minden egyes tagja saját jogon is nagy zenész és zeneszerző. Íme néhány cím:

  • Mama Inés. "Ay, mama Inés, todos los negros tomamos café". Aj, Ágnes mama, mi négerek mind kávét iszunk. Nagy sláger egy 1929-es havannai zarzuelából, Rita Montaner, Kuba legnagyobb énekesnője énekelte. A zarzuela énekes bohózat, az énekei az eredeti guarachák. Ma ez a szám leginkább gyerekdal, altató. Majd minden kubai zenész életművében előfordul legalább egy zenei utalás erejéig.
  • Africana. "Afrikai lány, ne bánj velem rosszul (?), mert egy szegény szerencsétlen vagyok".
  • Loma de Belén. Belén dombja. (Minden nagyobb kubai városban vagy egy Belén, azaz Betlehen nevű barrio.) Ez a varázslatos szám többek között vízvezetékszerelőkről szól. A szöveg értése nélkül reménytelen megtippelni egy kubai szám témáját.
  • Chambelona (conga). A conga a karneváli zene, amire mindenki, nemre, korra, bőrszínre való tekintet nélkül, táncol.

Sierra Maestra - Dundunbanza - 1995

Ez a zenekar egy nemzeti intézmény, a klasszikus son letéteményese. 1976-ban alakult, és több sztárt kinevelt, Juan de Marcos tőlük ment el megalapítani az Afro-Cuban All Starst. Noha hagyományos zenét játszik, egy-egy száma a fiatalabbak között is népszerű lett. Néhány szám a pár száz közül:

  • Dundunbanza (son). Kitűnő feldolgozás, nagyon szeretik a táncosok. A kubai tanárok gyakran erre tanítják a sont.
  • Tintorera ya llegó (son), megérkezett a mosónő. Lassú szám, aztán begyorsul. Van benne egy torzított rock gitár szóló, Arsenio emlékéhez híven. A kubai zenészek szeretik megmutatni, hogy akármit is jól tudnak játszani.
  • Don Ramón (guaracha son), egy vidám szám egy szomszédról, aki folyton kér valamit, egy szál cigitől egy kis lisztig, a montuno pedig arról, hogy milyen jó a Sierra Maestrával bulizni. Valóban.

Trio Matamoros - Son de la loma - 1991

Ez a csodálatos csapat, Miguel Matamoros, aki az egyik legnagyobb kubai zeneszerző, Siro Rodríguez és Rafael Cueto, az 1920-as éveg végétől szintén nagy szerepet játszott a trova, danzón → son fejlődésben. Később trombitával kiegészülve cuartetóvá alakultak, majd nagyobb zenekarrá. Minden nagy korabeli zenésszel van közös felvételük, pl. Benny Moréval és María Teresa Verával. Sok számuk ma is népszerű, a modern együttesek is feldolgozzák. Több számukat is énekelem (bár ezt nem tekintem modern feldolgozásnak). Miguel néhány szerzeménye:

  • Lágrimas negras (bolero son). Az egyik legnépszerűbb kubai szám a nagyvilágban.
  • Son de la loma (son). "Mama, honnan valók az énekesek?" Hát persze, hogy Orientéből.
  • El trío y el ciclón (son). Egy santo domingói turnén átéltek egy pusztító hurrikánt. "Amikor a hurrikánra gondolok, majd megszakad a szívem."
  • El que siembra su maiz (son), ki mint vet úgy arat. Elképesztően jó szövege van.

VA - Brazilian & Cuban - 1992

Kitűnő, régi válogatás, már nem sok nyoma van a weben.

  • Brasil (Xavier Cugat). Xavier Cugat 1900-ban született, spanyol, gyerekkorát Kubában töltötte, majd az USÁ-ban lett nagy zenész, sokat tett a latin zene népszerűvé tételében Amerikában és Európában.
  • Quiéreme mucho, Szeress nagyon. Gonzalo Roig és Augustín Rodriguez világhírű szerzeménye. Az előadók, Dúo Clara y Mario, azaz Clara Morales és Mario Rodríguez, népszerű duó volt a 60-as években.
  • Babalú. Margarita Leucona száma nagyon népszerű volt Amerikában. Babalú Ayé a járványok istene az orishában, egészségért és gazdagságért imádkoznak hozzá. Ebben a számban azért is, hogy "no tenga otra negra", a pasimnak ne legyen másik fekete nője.
  • El manisero (Moisés Simons). Az egyik legnépszerűbb kubai dal, pregón, azaz utcai árus dala. García Márquez úgy említi, mint "az a nyomorúságos bolero". Ízlések és pofonok. Rita Montanertől Luis Armstrongig sok nagy zenész előadta, és a Mama Inéshez hasonlóan minden kubai zenész életművébe beleszűrődik.
  • Cuba, que linda Cuba. Nueva trova, azaz modern, gyakran politikai dal. Ez itt Kuba és a kubai élet szépségéről szól: a kubai paraszt boldogan él a szövetkezetben. Van valami az előadó, Ramón Veloz hangjában, amiről a talpnyalás jut eszembe.
  • Chove, chuva (Jorge Ben). A cédé sok híres brazil száma közül ez a kedvencem. Arról szól, hogy esik. Meg szerelemről, fájdalomról, a szokásosak.

VA - Original rumbas: The Peanut Vendor and Others - 1993

Ez a rumba az, amit az amerikaiak hívtak annak: lényegében kubai kreol zene, speciálisan az ameriakiak számára. A Sexteto Habanero kakukktojás. A többi számainak egy (azaz nem több) domináns szinkópás ritmusa van, és erőteljes nagyzenekari gesztusai. A fekete kultúrát az amerikai előítéleteknek megfelelően tálalják. Érdemes összehasonlítani a Leucona Cuban Boys Tabu c. felvételét Omara Portuondo Tabújával (a hosszú ú szándékos). A Rico´s Creole Band viszont mást is produkál, számai a szegénységről (Buscando milionarias, Gazdag nőket keresni) és a rasszizmusról (Angelitos negros, miért nem festenek a fekete templomi festők fekete angyalkákat) is szólnak. És nem véletlenül ezek a legszebb számok.

VA - Cuban Counterpoint, History of the Son Montuno - 1992

Nagyon jó, didaktikus összeállítás. A cím a legnagyobb kubai entnogáfus Fernando Ortiz Contrapunteo cubano del tabaco y el azucar című esszéjére utal. Az első szám spanyol gyökerű kubai népdal, a masodik-harmadik mai kubai vidéki populáris zene, ilyeneket én is hallottam Orientében. A többi szám üzenete: ezeket a címeket, szerzőket, alőadókat kell keresni, hogyha a legjobbra vadászol. Tartozik hozzá egy bő ismertető is.

VA - El ritmo latino - 1994

Ez a cédé már átvezet a modern zenék felé. Egy kitűnő összeállítás a Fania időszak közvetlen előzményéről és elejéről. Ekkor alakítják ki, főleg puertoricói zenészek, a salsa stílust. Eddie Palmieri és Tito Puente fénykora ez, a mai salsa-mániákusok visszasírják. Néhány számnak (Muñeca, Acúzate) olyan jó ritmusa van, mint a korabeli legjobb kubai zenének. Nagy kedvenceim a Señor sereno (portás úr, ne zavarjon el a buliból), El Malecón (milyen jól lehet(ett) bulizni a a havannai Malecónon), Carmelina (ez egy régebbi, 55-ös felvétel).

VA - Kubamusika - 2004

Egy nagyszerű tematikus cédésorozat az Egrem kubai felvételeiből. Az Egrem a közelmúltig monopolhelyzetben lévő kubai állami hanglemezkiadó, nekik van a legnagyobb archívumuk kubai zenéből, részben saját, részben a forradalom előttről, államosított. A cédéket a hallgatás mellett arra használom, hogy ötleteket merítsek, hogy milyen együttest, stílust, számot keressek. Sok jó zenére futottam rá így. Sajnos a sorozat nagyon rosszul van reprezentálva a weben.

VA - Kubamusika 01 - Cuba tradicional - 2004

Vegyes felvágott a legjobb anyagból, son, guaracha, trova, guajira, rumba.

VA - Kubamusika 02 - El son es lo más sublime - 2004

Son minden mennyiségben, chanqüível fűszerezve.

VA - Kubamusika 04 - Ritmos afrocubanos - 2004

Az afro zene elég nehezen emészthető, különösen egy együttes egy cédéjét hallgatva, ugyanolyan stílusú számokat egymás után. Ez egy nagyon jó, változatos összeállítás, nemcsak rumba vagy orisha, hanem mindez együtt abakua zenével, mozambiquével és congával.

VA - Kubamusika 09 - La Casa De La Trova - 2004

Na ez az a hely, ahová el szeretnék jutni! Santiagóban van, a főtérhez, a parque Céspedeshez közel, már kinéztem a Google Earthben. Itt ma is a hagyományos orientei zenét játszák, olyan együttesek, mint a Familia Valera Miranda vagy a Farandula Santiaguera.

VA - Kubamusika 10 - Del mambo al cha cha chá - 2004

Nemcsak mambo és cha cha chá van ezen a cédén, hanem afro (Maracaibo oriental), pachanga (ez Amerikában alakult ki, a boogalooval együtt, a jive hatására) és mozambique (No me agites) is.

VA - Kubamusika 11 - Tríos y boleros - 2004

A trova és a bolero között nagy átfedés van, ugyanaz a szám, pl. a Veinte años, előadható minkét stílusban. A tríók előadásásban alig lehet különbséget tenni köztük. Igaz, ezen a cédén több hat-hét tagú trío játszik (apróságoktól nem jövünk zavarba). Mára a bolero nagyjából kiment a divatból, csak a vidékiek, az öregek, a romantikus külföldiek és a mániákusok szeretik, meg persze a jó zenészek, akik újra és újra feldolgozzák a híres számokat, általában bolero son formában.

VA - Kubamusika 12 - Guaracheras de Cuba - 2004

Egy adag Celia Cruz kaliberű csaj. Csak Rita Montener hiányzik, meg még húsz másik nagyasszony.

  • Merceditas Valdés. Rumbában no. 1.
  • Omara Portuondo. A jelenlegi nagyasszony, a Buena Vista Solcial Club projekt sztárja.
  • Elena Burke. A szomorú bolerók és a fílin stilus specialistája.
  • Caridad Hierrezuelo (ld. Conjunto Caney de Cuba). Lorenzo és Reinaldo (ld. Dúo Los Compadres) testvére. Jó család.
  • Las D'Aida egy női cuarteto. Elena Burke, Moraima Secada, Omara Portuondo és Haydée Portuondo.

VA - Sextetos cubanos Vol I (1929-30) - 1991

VA - Sextetos cubanos Vol II (1926-31) - 1995

A sexteto számomra a son montuno játék esszenciája. Kicsit meglepő, hogy nincs rajta Sexteto Habanero szám, valószínűleg azért, mert ugyanaz a kiadó több külön cédét jelentetett meg tőlük. Erről a dupla cédéről nem is írok többet, mert van hozzá ismertető. De azért még annyit, hogy az első cédéről a Sorteo de la caridad egy szabatos beszámoló egy santiagói lottóhúzásról, szelvényszámokkal és nyereményösszegekkel.

VA - Soneros de ayer y de hoy 1934-1957 Vol. I-II. - 2007

Nem könnyű válogatni a sok nagy énekes közül. A hagyományos kubai zenekarban nem a frontemberek (énekesek) a meghatározók, hanem a zenekarvezetők, akik között persze van énekes is, mint pl. Beny Moré. De a számokat énekelni kell, így aztán van kitűnő énekes bőven.

  • Joseito Fernández a Guantanamera szerzője, énekes-gitáros, igazi trovador.
  • Cheo Marquetti a guajira son stílus nagymestere. Életében nem volt igazán sikeres, és a kubaiakhoz képest viszonylag fiatalon, 58 évesen halt meg.
  • Reutilio Domínguez Terrero volt Celina González állandó partnere. Gyakran nem is említik a nevét, pedig haláláig, 1971-ig az ő hagja a segundo.
  • Rolando Laserie timbalesen játszott, többek között Beny Moré zenekarában, és később kezdett csak énekelni.
  • Roberto Faz az egyik legnagyobb bolero énekes volt, és emellett zeneszerző és zenekarvezető. És, amint a mellékelt szám mutatja, bongót is tudott énekelni. Meg minden mást.
  • Pio Leyva nemrég halt meg, több mint hetven éven keresztül volt népszerű énekes.